Azok a hagyományok, melyek az eredeti családból származnak lehetnek nagyon kedvesek is a számunkra, de éppúgy lehetnek már nehezen bírhatók is….mert közben ugye mi is felnőttünk és esetleg már nem felhőtlen az otthoniakkal való kapcsolódás vagy egyszerűen máshogy látjuk már a dolgokat és másra van igényünk…

Túl sok lehetett eddig az elvárás felénk az eredeti családunk részéről, a kötöttség és ha az ember lánya a szívére teszi a kezét- lehet, hogy teljesen már teljesen másképpen csinálná…

Bevallom, ilyenkor nálam, a munkám során erről is szokott szólni a HÚSVÉT: az anyós-após gondokról; arról, hogy mennyire nehéz a kényszeres szokásoknak ellenállni; a sértődésekről, mert lehetetlen mindenkit meglátogatni a kötelező vidéki körút során és egyébként is…

NA, MOST IDÉN EZ ILYEN FORMÁBAN NEM LESZ GOND!

Tavaly még arra bíztattalak, hogy húsvéti hagyományaidat, szokásaidat gondold át tudatosan és merj változtatni, ha elérkezett erre az idő!

 IDÉN – ha  más okból kifolyólag is- nem kell ehhez külön felhívás, mert mindezt meg fogod tenni! 

A tavalyi koreográfia, rituálék ugyanis nem működnek értelemszerűen most –  vagyis szükséges kitalálnod az ÚJAT, a te koreográfiádat!!

Általánosságban is célszerű az automatikus cselekvéseinket, szokásainkat, a készen kapott hiedelemrendszereinket, transzgenerációs mintáinkat felülvizsgálni és módosítani, mert ennek hiányában az ember egyszer csak azt veszi észre, hogy NEM A SAJÁT ÉLETÉT ÉLI és akkor hol van még a VÁGYOTT ÉLET …

Tehát most itt az alkalom, hogy megteremtsd ebben a speciális világhelyzetben a SAJÁT KARANTÉN- HÚSVÉTODAT!

Kategória: anyaság