Bizonyára léteznek tökéletes anyukák. Olyanok, akik imádják anyaságuk (majdnem) minden pillanatát. Derűsek, boldogok, elégedettek az életükkel, csemetéikkel. Kívánatosak, szépek és a párkapcsolatuk is természetesen rendben van. Mondanom sem kell, hogy munkájukban is sikeresek (amennyiben dolgoznak) és anyagilag sem szűkölködnek. Jut idejük mindenre, önmagukra is természetesen és még az idegeik is rendben vannak…

Nos, nem tudom, hogy ki hiszi el, hogy léteznek valóban ilyen tökéletes anyukák. 🙄  Örök optimistaként szeretném azt hinni, hogy léteznek….

 De miért is ne léteznének? Hiszen amikor végignézem a közösségi oldalakon a szép kirakati képeket – ezt látom. Boldog családi pillanatokat megörökítve, csupa mosoly, csupa derű mindenhol…

Hogy mi a gond mindezzel?

Alapvetően semmi, hiszen az ember szereti a szépet, a jót – egészen addig, amíg ebbe a tükörbe, mármint a külvilág által állított tükörbe komfortosan tud belenézni…és itt kezdődnek mégis a problémák, hiszen ezek a közösségi média-tükrök olyanok, mint a csodapalotákban a torzító tükrök.  Nem a valóságot mutatják, hanem egyfajta fricskaként szolgálnak számunkra, amennyiben elhisszük, hogy a valóságról szólnak.

Valójában a valóság kicsit-nagyon torzított bemutatása folyik ezeken a felületeken és attól lehet mindez fájdalmas számunkra, hogy ezáltal saját hibáink, sikertelenségeink felerősödve kerülnek felszínre.

A közösségi médiában a mérce magas, hiszen a TÖKÉLETESSÉG maga. 

Önbizalom, önbecsülés, önértékelés 

Ön hogyan áll ezekkel?

Ha nem túl jól, óvatosan bánjon a közösségi médiával!

A másokkal való összehasonlítás akár inspirálhat is bennünket, hiszen mások sikereiből erőt is meríthetünk. Ez pozitív. 

Mi anyukák azonban különösen hajlamosak lehetünk arra, hogy nem csak magunkat, hanem a gyerekeinket is összehasonlítsuk mások gyerekeivel: bezzeg ő átalussza az éjszakát, milyen szépen megeszik mindent, nem láttam még hisztizni, és az anyukája sem olyan lestrapált stb. 

Ha mindez még nem lenne elég, ott van még a többi szerep is, amiben jó lenne megfelelnünk. Milyen jó lenne jó nőnek, vonzó partnernek lenni, “szexistennőnek”. Munkaerőként vagy vállalkozóként pedig teljesíteni akarunk és milyen jó is lenne sikeresnek lenni ezen az életterületen is… Háziasszonyként pedig -sokaknak szürreális álom marad- a mindig rend, tisztaság tartása, a konyhaművészet gyakorlása a gyermekek, háziállatok mellett, nem beszélve az otthon csinosításáról. 

Hogy mi a megoldás?

engedjük el a tökéletlenség illúzióját

elégedjünk meg azzal, hogy “elég jó anyák” legyünk

ne nézegessük mások élett sokat – ezzel frusztrálva saját magunkat

fókuszáljunk a saját életünkre: rakjuk rendbe önmagunkat és tanuljuk meg értékelni mindazt amit kaptunk eddig az élettől

legyünk nyitottak a változásra: lehet, hogy hamarosan új lehetőségeink nyílnak és mi is változhatunk

Gondoljunk arra, hogy HÚS-VÉR emberek, anyák vagyunk, valódi élettel, valódi nehézségekkel és igenis mindennek ellenére vagy pont ezért 

JÁR NEKÜNK A BOLDOGSÁG!